Fő csoportosítási módok
Bazídiumos kalaposgomba-csoportok melyek határozásánál az egyik elsődleges tájékozódási pont a spórapor színe.
Ezekbe a csoportokba fontos étkezési gombáink egy nagyobb része is beletartozik. A spórapor színén kívül a határozáskor sok más tényezőt is figyelembe kell venni, de a kört úgy tudjuk egyre szűkíteni, ha először spóraszínt vizsgáljuk. Definiálásához készítsünk spóralenyomatot (bevezetés videóban ismertetem)!
Fehérspórás gombák
Ezeknél a gombacsoportoknál a spórapor színe fehér.
Elérhető pontszám: 10 pont
Csigagombák
Világszerte 299, Európában ~45 faj, gyökérkapcsoltak, kalapátmérő 1,5-16 cm, többnyire ritkán álló lemezekkel rendelkeznek, sok fajnál korpázott csúcsú, kihegyesedő aljú a tönk, őszi termőidő (kivétel van), lomb- és fenyőerdőben teremnek, ehető és nem ehető fajok
Pénzecskegombák
98/~10+ faj, mikorrhizásak, 0,4-6 cm kalapátmérő, pikkelykés, száraz, matt, lila, lilás, hússzínű, higrofán kalap, lemezek többnyire ritkán állók, nyári-, és őszi gombák, erdőkben, erdőszéleken, bozótosokban, ehetők, nem ehetők, kis méretük miatt étkezési szempontból nem jelentősek
Szegfűgombák
980/~30 faj, szaprotrófok, a kiszáradt termőtestek nedvesség hatására felélednek, 0,4-6 cm kalapátmérő, kalap száraz, kalapszél bordázott, lemezek ritkán állók, nyári-, és őszi gombák, réteken, erdőkben, avaron, fakorhadékon…, 1 faj ehető, többit nem ehetőként kezeljük
Kígyógombák
Kígyógombák
1350/~120+ faj, szaprotrófok, 0,2-6 cm kalapátmérő, harang alakú kalap, bordázott kalapszél, kalaphús vékony, törékeny, lemezek többnyire fehéresek, halvány kalapszínűek, tönkjük üreges, néha tejel, tavasztól őszig termő gombák, erdőkben, réteken, fakorhadékon, nem ehetők és mérgezők
Tölcsérgombák
550/~80-100 faj (a Clitocybe nemzetségben), szaprotrófok, 3-15 cm kalapátmérő, tölcséresedő kalap, lemezek többnyire lefutók, sűrűn állók, tavasztól őszig termő gombák, erdőkben, réteken, kaszálókon..., ehetők, nem ehetők és mérgezők
Valódi pereszkék 1
410/~50 faj, gyökérkapcsoltak, változatos kalapátmérővel rendelkeznek 2-20cm-ig, kalapszínük is változatos. ebben a fejezetben a szürke és szürkés kalapú pereszkékről lesz szó, jellegzetességük a foggal tönkhöz nőtt lemezek, nyári és főként őszi megjelenésű fajok, ehető, nem ehető és enyhén mérgező fajok tartoznak a csoportba
Galócák
~780/50+ faj (az Amanita nemzetségben) , néhány kivételtől eltekintve, gyökérkapcsolt fajok, kalapátmérő 4-20 cm, kalap lehet pettyes, foltos, sima, tüskés, érdes..., lemezek puhák, hajlékonyak, tönk előtt felkanyarodók (többnyire), tönk alján bocskor, gumó látható, egyes fajok gallérral rendelkeznek, egyes csoportok anélkül (selyemgombák), nyártól őszig, erdőkben termő gombák (kivétel van). ehetők, 20 percesek, nem ehetők, mérgezők
Őzlábgombák
Lepiota nemzetség ~570/~50, Macrolepiota ~10 faj Európában, szaprotrófok, kalapjuk 2-30 cm átmérőjű, felülete lehet szálas, pikkelyes, tüskés, 7 cm alattiakat nem gyűjtjük étkezési célból! Lemezeik fehérek, szabadon és sűrűn állók, tönkön gallér, gallérzóna található, tavasztól őszig termő gombák, erdőkben, réteken, ehetők, nem ehetők és mérgezők
Tuskógombák
70/8 faj, szaprotrófok, nekrotróf paraziták, (2)3-10(15) cm kalapátmérő, szálas, pikkelykés kalapfelszín, sárgásbarna színvilág, lemezek fehérek, fehéresek, sűrűn állók, tönkön gallér, gyűrű, vagy gallérzóna látható, 1 faj kivétel, főleg ősszel termő gombák, 20 perc hőkezelést igényelnek (1 kivétel), csak a kalapjuk fogyasztható
Laskagombák
200+/~8 faj (Pleurotus nemzetség), szaprotrófok, 4-30 cm kalapátmérő, nyelv, lapát alakú, szürkés, barnás kalap, kalaphús rugalmas, idősen szívós,emezek fehéresek, lefutók, tönk rövid, oldalt álló, szinte egész évben, fakorhadékon termő gombák, 1 kivétel, ehetők, nem ehetők
Világosspórás gombák
Ezeknél a gombacsoportoknál a spórapor lehet rózsás, rózsaszín (döggombák, csengettyűgombák), rózsás-agyagszínű (bocskorosgombák) is
Elérhető pontszám: 10 pont
Döggombák
2000/~300 faj, szaprotrófok, gyökérkapcsoltak, 0,2-20 cm kalapátmérő, sima, szálas, pikkelykés gyakran higrofán, spórapor rózsaszín, lemezek idősen rózsásak, tönköt érintik, tönk szálas szerkezetű, húsuk lehet liszt, ammónia szagú…, tavasztól őszig, erdőkben, réteken teremnek, ehetők, nem ehetők, mérgezők
Sötétspórás gombák
Ezeknél a gombacsoportoknál a spórapor színe lehet barna, sötétbarna, vörösbarna, fahéjbarna, agyagbarna, dohánybarna, szürkés, szürkéslilás, fekete
Elérhető pontszám: 10 pont
Csiperkék
620/~50 faj, szaprotrófok
1-25 cm kalapátmérő, felülete lehet sima, szálas, pikkelykés, fehér, sárgás, barnás, szürkés, spórapor barna, lemezek fiatalon rózsásak,egyes fajoknál szürkések, fehérek, idősen sötétbarnák, feketésbarnák, tönkjükön gallér, vagy gallérzóna található, gallér alsó része gyakran fogaskerékszerű, egyes fajoknál bocskorszerű képződmény is megfigyelhető, húsuk lehet marcipán, ánizs, halszagú, tintaszagú, sérülésre sárgul, vörösödik vagy nem változik, tavasztól őszig, erdőkben, réteken, kaszálókon, legelőkön, kertekben teremnek, ehetők, nem ehetők, mérgezők
Kénvirággombák
44/~15 faj, szaprotrófok, többségük apró- kisméretű, 1cm körüli (vagy kisebb) kalapátmérővel, az étkezési szempontból fontos fajok esetében a kalapátmérő nagyobb, akár 8cm is lehet, ezeknél a lemezek idősen feketések, gyakran lilás árnyalattal, az apró fajoknál inkább barna, spóraporuk, egyes fajoknál csaknem fekete, másoknál barna, többnyire nem ehető, mérgező fajok, 1 faj ehető
Susulykák
1300+/~150 faj, gyökérkapcsoltak, aprók, kistermetűek, ritkán közepesek, lemezek piszkos árnyalatúak, idősen barnák, szinte mindig valami illatuk, szaguk van, spóraporuk, sötétbarna, nem ehető, és mérgező fajok
Cölöpgombák
Paxillus nemzetség 36/10, Tapinella nemzetség 4 faj, Paxillus nemzetség képviselői gyökérkapcsoltak, Tapinella nemzetség korhadékbontó, barnás, sárgásbarna színűek, nyomásra sötéten barnulnak, spóraporuk barna, nem ehető, és mérgező fajok
Bazídiumos kalaposgomba csoportok, melyek határozásánál az egyik elsődleges szempont, hogy húsuk pattanva törik.
Étkezési szempontból jelentős csoportok a tejelőgombák és a galambgombák. A tejelőgombák esetében sérülés hatására tejnedv figyelhető meg. A tejnedv lehet fehér, narancsos, rózsás, vörös, sárga, sárgás, átlátszó… Mindkét csoport esetén az általános szabály, hogy húsuk pattanva törik, de akadnak fajok melyek ezalól kivételt képeznek.
Elérhető pontszám: 10 pont
Galambgombák
1412/400 faj, rendkívül változatosak, gyökérkapcsoltak, húsuk pattanva törik, ehető, nem ehető, és mérgező fajok is tartoznak a csoportba, egyes fajok étkezési szempontból fontosak
Tejelőgombák
~925/100-150 faj, gyökérkapcsoltak, húsuk pattanva törik, sérülésre tejnedvet enged, tejnedv színe lehet fehér, sárga, sárgás, narancsszínű, vörös..., ehető, nem ehető, és mérgező fajok is tartoznak a csoportba, néhány fajt gyűjtünk csak étkezésre
Bazídiumos kalaposgomba csoportok, melyek termőrétegtartója csöves
A tinórufélék trámája csöves szerkezetű, de egyes fajok esetében ettől eltérő is lehet (pl. lemezes tinóru). Az étkezési szempontból fontos csoportoknál kivétel nélkül csöves szerkezetet figyelhetünk meg. A csoportosítás szempontjából fontos lesz számunkra a pórusok nagysága és alakja.
Elérhető pontszám: 10 pont
Vargányák, epeízű tinóru, gesztenyebarna üregestinóru
Mikorrhizásak, tráma csöves, húsuk fiatalon merev, idősödve megpuhul, fehér, sérülésre sem változik, vargányák ehetők, epeízű tinóru nem ehető, gesztenyebarna üregestinóru fajkomplexbe tartozó fajok gyűjtése- és fogyasztása nem ajánlott, egy mérgező faj is található a komplexben
Étkezési szempontból fontos, és/vagy jelentős, sérülésre kékülő ismertebb tinórufajok
Mikorrhizásak, húsuk sérülésre kékül, 20 p. hőkezelés után ehető, nem ehető és enyhén mérgező fajok tartoznak ebbe a csoportba
Kis- és közepes termetű tinóruk
Mikorrhizás fajok, lomberdőben és fenyőerdőben is előfordulnak. Kalapjuk molyhos, nemezes, repedezhet, általában 8-10cm alatti kalapátmérővel rendelkeznek, pórusaik tágak. Ehető fajok, többnyire gyorsan romlanak (egy fajt újabban nem ehetőként jegyzünk)
Egyszerű szerveződésű termőtestet (holotéciumot) fejlesztő gombacsoportok
Holoéciumok esetében egyszerű szerveződésű termőtesteket figyelhetübk meg. Tehát a hagyományos értelemben vett kalapot és tönköt nem tudunk elkülöníteni még azoknál a fajoknál sem, melyek első ránézésre kalaposgombának tűnnek (pl. rókagombák). Javasolt videó: termőtesttípusok
Elérhető pontszám: 10 pont
Rókagombák, trombitagombák
Lomberdőben, fenyőerdőben is teremnek, tráma eres, rános
gyökérkapcsoltak, holotéciumok, ezért hagyományos értelemben véve kalapot és tönköt nem tudunk elkülöníteni, a csoportba tartozó fajok némelyike, étkezési szempontból kiemelkedő jelentőségű
Zárt termőtestet fejlesztő gombacsoportok
A zárt termőtesteket (gaszterotéciumot) fejlesztő, földfelszín felett termő gombák tartoznak ebbe a csoportba. A csoportosítás alaktani tulajdonságot helyez előtérbe. A rendszertani hovatartozás ez esetben is másodrangúként kezelt tényező.
Elérhető pontszám: 10 pont
Pöfetegek
Változatos megjelenésűek, a csoport számos nem ehető gombát tartalmaz, fiatalon ehetők, de sok fajnak kellemetlen íze van, közvetett spóraszórásúak
Áltriflák
68 faj, gyökérkapcsoltak, húsuk fiatalon kemény, szürkés, idősödve megpuhul, szürkévé, szürkésfeketévé válik, külső burkuk sárgás, sárgásbarna, megrepedezik, mérgező gombák, gyakran találkozunk velük urbanikus környezetben is
Taplóalkatúak
A Polyporales rend szívós, fás, kemény húsú gombái tartoznak ebbe csoportba.
Elérhető pontszám: 10 pont
Dücskőgombák
Ismertebb tömlősgomba csoportok
Ebben a csoportosításban az ismertebb csoportok kaptak helyet. Étkezési szempontból kiemelkedőek a kucsmagombák.
Elérhető pontszám: 10 pont
Kucsmagombák
112/~15 faj hazánkban, tavasszal teremnek, jelentős étkezési gombák, apotéciumok tönkre és süvegre különíthetők, együregűek, 1 kivétel
20 p. hőkezelés után ehetők
Papsapkagombák
210/~60 faj, tavasszal és ősszel is teremnek, apotéciumok tönkre és süvegre különíthetők, többüregűek, nem ehetők, mérgezők, 1 faj feltételesen ehető